Rég nem látott pánikhangulat alakult ki a bankpiacokon. Amerikából indult, most Svájcban tart, hazánkban egyelőre csak az OTP tőzsdei árfolyamán és a forint gyengülésén keresztül érzékelhető. Mit jelent egy bankcsőd, hogyan következik be, és miként kezelhető, illetve szükséges-e bármit is tenni az „átlagembernek”? Sándorfi Balázs, a Bankmonitor alapító ügyvezetője elemzi a helyzetet.
A svájci jegybank nyújt kölcsönt a nehéz helyzetbe került, 167 éves pénzintézetnek.
Szerdán a svájci bank részvényárfolyama 30 százalékos eséssel történelmi mélypontra zuhant.
Tőkét emel, leépíti a veszteséges befektetési banki tevékenységét, kilencezer embert elbocsát a bajba került pénzintézet.
A nevek abban a kiszivárgott dokumentumban szerepelnek, mely a Credit Suisse jelenlegi és volt számlatulajdonosait listázza. Kelet-közép-európaiak egyelőre kevesen vannak köztük, de az adattömeg feldolgozása még sokáig tart.
Sok ügyfél adata került ki a világ egyik legnagyobb bankjának számító Credit Suisse-től, a vasárnap nyilvánosságra hozott információk szerint a svájci pénzintézetnek állítólag évek óta ügyfelei voltak különböző korrupt, tekintélyelvű politikusok, kábítószer-kereskedők, feltételezett háborús bűnösök és emberkereskedők.
António Horta-Osório elnök tavaly megnézte a wimbledoni teniszdöntőket, és ezzel megszegte a karanténszabályokat. A belső vizsgálat nyomán azonnal távozott, a bank már ki is nevezte ideiglenes utódát.
Fontos volt neki, hogy lássa a wimbledoni teniszdöntőt.
Krimibe illő, kémkedéssel színesített, túl nagy egók okozta belső viszály vezetett a svájci Credit Suisse bankház vezetőjének távozásához.
A valóságban még többen lehetnek.
Publikálta a Credit Suisse 2014-es Global Wealth Reportját. A világ leggazdagabbjairól szóló tanulmány szerint mintegy 128 ezer embernek volt 50 millió dollár feletti vagyona. Ez majdnem 30 ezer fős emelkedést jelent tavalyhoz képest. A leggazdagabbak majdnem fele, bár feljövőben vannak az ázsiai államok, még mindig az Egyesült Államokban koncentrálódik.
